| |
| Esővíz – Égi haszon | | | | | Magyarországon ma vízhez két úton juthatunk. Megvehetjük vagy begyűjthetjük. A vásárlás természetesen pénzbe kerül, fizetni kell minden cseppért. A boltokban szélsőséges árhatárok között árulják az ásványvizeket - ezek ivás céljára szolgálnak. Ismerjük az értük fizetendő összeget - leolvassuk az ártábláról -, és döntünk: megvesszük vagy sem. Ugyanígy áll a helyzet a többi szomjoltó innivalókkal: gyümölcslevekkel, üdítőkkel vagy akár a könnyű sörökkel. Ha azonban megnyitjuk otthon a csapot, nem gondolunk arra, hogy a kifolyó víz ellenértéke valahol egy számlára kerül, s azt nekünk ki kell egyenlítenünk. | Tovább
|  | | Alternatív fűtés kandallóval, cserépkályhával | | | | | Idén enyhe telet hagytunk magunk mögött, az időjárásnak köszönhetően talán némi anyagi megtakarítással. Lehet, hogy hasonló lesz az elkövetkező telünk is, fontos azonban, hogy semmit ne bízzunk a véletlenre. Készüljünk fel időben energiaköltségeink csökkentése érdekében. Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt egyre inkább előtérbe kerül a fatüzelésű kandalló is mint alternatív fűtési megoldás, mely szervesen kapcsolható akár az épület központi fűtéséhez, de még használati meleg víz előállítására is alkalmas. | Tovább
| | | Ipari ökológia | | Szimbiózis a környezet megóvása és a fenntarthatóság érdekében | | | | Első hallásra talán idegennek tűnik egymástól ez a két szó, hiszen azt gondoljuk, az ipar termelési folyamatai és a gazdasági érdekek hajhászása nem fér meg a környezetvédelemmel. Nemrég azonban létrejött hazánkban egy társaság, amely arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ipari ökológia igenis létezik. A természet modellként szolgálhat az ipari folyamatok megszervezéséhez, ennek segítségével kiválaszthatóak a legjobb megoldások, és kialakítható a termelő szervezetek együttműködése. Ezekről a gondolatokról beszélgettem dr. Bezegh Andrással (jobbra) és Perényi Gáborral (balra), a Magyar Ipari Ökológiai Társaság alapító tagjaival. | Tovább
| | | Zöldövezet program | | Összefogás a környezetért | | | | Az egyik legjelentősebb regionális zöldszervezet és vállalat, az Ökotárs Alapítvány és a Mol-csoport közös hosszú távú környezetvédelmi programja a helyi közösségek számára teremt lehetőséget zöldterületeik megújítására. | Tovább
| | | Ökoáruház a világhálón | | Megnyílt az első hazai internetes ökoáruház | | | | GreenCity az első olyan webáruház hazánkban, amely a környezettudatos vásárlókat célozza meg. Az ökoáruház folyamatosan bővülő kínálatában egy helyen vásárolhat környezetkímélő, energiatakarékos minőségi termékeket, válogathat a legújabb ismeretterjesztő kiadványok közül. | Tovább
| | | Energia – nem klubügy | | Interjú Ámon Adával | | | | Ámon Adával beszélgetek, az Energia Klub igazgatójával - természetesen az energiáról. Természetesnek vesszük, hogyha fölkapcsoljuk a villanyt, világos lesz. Ha beindítjuk a mosógépet, forog a motorja. Ha hideg van, van mivel befűteni: áram, gáz, távfűtés érkezik az otthonunkba, anélkül, hogy egy egyszerű kézmozdulatnál többet kellene tenni érte. Csakugyan ilyen egyszerű a helyzet? Minden rendben van? Nyugodtak lehetünk? | Tovább
| | | Napenergia, pellet és hőszivattyú, megújuló irányvonal a fűtéstechnikában! | | | | | A nap 43 perc alatt annyi energiát sugároz felénk, amennyit egy évben a földön elhasználnak! Egy hét viszonylatában ez a mennyiség nagyobb, mint a ma ismert meglévő szénkészletek. Számítások szerint egy átlagos családi ház tetejét elegendő napsütés éri ahhoz, hogy háromszor annyi energiát nyerjen, mint amennyi egy háztartás energiaigénye. | Tovább
| | | Napos oldal | | | | | Mióta ember él a földön, használjuk a nap energiáját. Az ókori Egyiptomban, 5000 évvel ezelőtt Rat, az első királyt mint Napistent tisztelték. De a későbbi időszakokban is mindig kiemelt szerepet kapott a nap a különböző vallási kultúrákban a görögöknél, de a perui inkáknál is. Ma már tudjuk, hogy a nap nem egyéb, mint a hozzánk legközelebb eső csillag, melynek energiáját nap mint nap, a legkülönbözőbb módokon használjuk. | Tovább
| |
[1] [2]
|
|