| |
| Nem fenntartható Magyarország jelenlegi villamosenergia-termelése | | A Green Capital szerint az atomenergia környezeti szempontból versenyképes a megújuló energiákkal | | | A Green Capital független környezetpolitikai kutatóműhely sajtóbeszélgetésen mutatta be legújabb, A magyar energiaszektor villamosenergia-termelésének életciklus- és „carbon footprint” elemzése című tanulmányát. Az egyes villamosáram-termelésre szolgáló energiaforrások és technológiák környezeti hatásait összehasonlító kutatás megállapítása szerint Magyarország villamosenergia-termelésének jelenlegi felépítése és az ahhoz kapcsolódó fogyasztás hosszú távon nem fenntartható. Az elemzés által feldolgozott környezeti szempontok szerint a villamos energia előállításának hazánkban legkedvezőbb, leginkább fenntartható módja a megújuló energiák használata mellett az atomenergia felhasználása. A Green Capital kutatásának eredményei hozzájárulhatnak a hazai energiaszektor átalakításának tervezéséhez is.
A Green Capital A magyar energiaszektor villamosenergia-termelésének életciklus- és „carbon footprint” elemzése című tanulmánya és életciklus analízise (LCA, Life Cycle Analysis) a villamos energia keletkezésének életútját vizsgálja az előállítástól egészen az újrahasznosításig. Ide tartozik az előállításhoz szükséges nyersanyag beszerzése vagy az erőforrás keletkezése és ártalmatlanítása, valamint a környezeti hatások összehasonlítása a legkevésbé ártalmas módszer kiválasztása érdekében. Az életciklus elemzést számos területen, többek között a kutatás és fejlesztés, a környezetpolitika és a tudatformálás terén is sikerrel alkalmazzák. A Green Capital a Paksi Atomerőmű Zrt. megbízásából készült elemzésének másik lényegi eleme a „carbon footprint” elemzés, az adott energiatermelési technológia „szénlábnyomának”, azaz az élettartam alatt keletkező széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok mennyiségének meghatározása volt. Az összehasonlító elemzések az egyes megújuló rendszerek kivételével a hazai adatok felhasználásával készültek. A Green Capital kutatási partnerei a Paksi Atomerőmű Zrt., valamint a KM Projekt Kft. voltak.
Nem fenntartható a magyarországi rendszer
A kutatás szerint a nagyfokú energiafüggőség, a fosszilis energiahordozók, a szén, az olaj, a földgáz felhasználásának igen magas aránya, azok jelentős környezeti, így a globális klímaváltozásra gyakorolt hatása miatt a magyarországi villamosenergia-termelés és
-fogyasztás jelenlegi formájában hosszú távon nem fenntartható. Ehhez hozzájárul a magas energiaintenzitás is, ami azt jelenti, hogy túl nagy az az energiamennyiség, amelyet 1 dollárnyi bruttó hazai össztermék (GDP) előállításához használunk fel.
Őri István, a Green Capital vezérigazgatója szerint: „Hasonló, az energiaszektort érintő tanulmány még nem készült Magyarországon, tehát a Green Capital és kutatási partnerei elemzése ebben az értelemben egyedülálló. A kutatómunka során kialakítottuk az úgynevezett magyar energiamixet, amely lehetővé tette a környezeti hatások szakszerű értékelését, emellett a vizsgálati módszert is továbbfejlesztettük. Az életciklus elemzés eredménye nagyon fontos, mivel segíti a fosszilis energiahordozók, a megújuló energiák és az atomenergia megítélését. A döntéshozók számára mindenképpen javasoljuk, hogy a hazai energiapolitika és -stratégia kialakításánál a költségek és az ellátásbiztonság mellett az általunk bemutatott környezeti szempontokat is vegyék figyelembe. Szeretném kiemelni, hogy az ellátásbiztonsági és a környezeti szempontok ebben az esetben biztosan egybe esnek! Reméljük, hogy a kutatás eredménye hatással lesz hazai villamosenergia-termelés átalakítására, illetve hozzájárulhat a megújuló energiaforrások elterjedéséhez is.”
A különböző energiatermelési technológiák megoszlása Magyarországon százalékban (a napenergia és a bioetanol esetében a megoszlás értéke 0%)
Az atomenergia és a megújuló energiák a leginkább fenntartható energiaforrások
A Green Capital elemzéséhez felhasznált vizsgálati szempontok többsége szerint jelenleg az atomenergia nyújtja a legkedvezőbb megoldást a villamos energia fenntartható, a környezetre legkevésbé ártalmas termelésében. A nukleáris energia hosszú távú előnyei a vizsgált energiatermelésre alkalmas energiahordozók közül néhány Magyarországon is gazdaságosan elérhető megújuló energiaforráshoz, a biomasszához vagy a napenergiához hasonlíthatók, szemben a hazai technológiák nagy többsége által használt fosszilis energiahordozókkal. Az életciklus-analízis további eredménye, hogy összességében az atomenergia gyakorolja a legkevésbé káros hatást a globális felmelegedésre, az ózonpajzsra, a savasodásra, a vizek összetételére, illetve az emberi egészségre is.
Vissza az előző oldalra
|
|